Rekordot döntött a német vállalati csődök száma
A németországi fizetésképtelenségi adatok drámai növekedése nemcsak az országot érinti, hanem Magyarország gazdasági helyzetére is hatással lehet.
Nem járna jól Németország, ha az alacsonyabb költségű távoli országokból hazatelepítenék (reshoring), vagy európai országokba telepítenék (nearshoring) a termelést a szállítási láncolatok stabilizálása érdekében – írta egy kedden közölt gyorselemzésében a müncheni ifo gazdaságkutató intézet.
A legtekintélyesebb német közgazdasági kutatóintézetek között számon tartott ifo (ifo Institut – Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München) tanulmányában kiemelte, hogy
Ezt jelzi például, hogy ipari termelésének 60 százalékát külföldön értékesítik. Betagozódását a nemzetközi értékteremtési láncolatokba pedig jól mutatja, hogy exportjának 21 százalékát külföldön előállított érték – alkatrész, köztes termék – teszi ki. Ez az arány az Egyesült Államok esetében csupán 9 százalék, Kína esetében 17 százalék.
Ugyanakkor a világ számos térségében jelentkező protekcionizmus miatt és a szállítási láncolatokat szétziláló koronavírus-világjárvány miatt a németországi nyilvánosság témái közé is bekerült a reshoring és a nearshoring.
Az elemzés megállapította: ezekben a gazdaságpolitikai vitákban figyelembe kell venni, hogy
Ezt a veszteséget az állami kiadások növelésével kellene ellensúlyozni. Ezért csak kivételes esetben szabad állami beavatkozással megváltoztatni az összetett vállalati döntéshozatali folyamatok révén kialakított termelési hálózatokat, és csakis átlátható feltételek alapján és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályainak megfelelő módon – írta az ifo tanulmánya.
A gazdaságpolitikának nem a nemzetközi értékteremtési láncolatok „finomhangolására” kellene törekednie, hanem inkább egyértelmű és stabil keretfeltételeket kell teremtenie a vállalkozásoknak – emelték ki az ifo gyorselemzésében.
Kifejtették, hogy a költségek és a kockázatok csökkentése érdekében kétoldalú és többoldalú, multilaterális megállapodásokkal meg kell erősíteni a nemzetközi kereskedelem szabályokon alapuló rendszerét, és tovább kell mélyíteni az európai uniós belső piaci integrációt.
Ajánlatos továbbá nemzeti vagy európai uniós szinten stratégiai tartalékot képezni a biztonsági vagy egészségügyi szempontból kritikus fontosságú termékekből. A vállalatoknak is érdemes tartalékot képezni a kritikus fontosságú köztes termékekből, például csipekből – írták.
A téma jelentőségét mutatja a Handelsblatt című német üzleti lap egy keddi összeállítása, miszerint történelmi csúcsra, világszerte 350 fölé emelkedett a kikötőknél veszteglő konténerszállító hajók száma.
New Yorknál és Los Angelesnél például 10-10, Rotterdamnál 18, Sanghajnál 75, a Hongkongnál fekvő Jantian nemzetközi konténerterminálnál pedig 83 hajó várakozik ki-, illetve berakodásra a Kühne + Nagel svájci szállítmányozási vállalat Seaexplorer nevű online tengerszállítási platformjának adatai szerint.
A nemzetközi szállítmányozásban „teljes a káosz” – írta a Handelsblatt, kiemelve, hogy „ilyen hajódugó még nem volt” a kereskedelem történetében.
(MTI, fotó: Munkások dolgoznak a Mercedes-Benz S-osztály modelljeinek szerelőcsarnokában a Daimler AG német járműgyártó sindelfingeni gyárában 2020. április 30-án, a koronavírus-járvány idején. MTI/EPA/Ronald Wittek)